Hunok Nagy Szövetsége
Felhasználók
Online vendégek: 1

Online tagok: 0

Regisztráltak: 10
Legújabb tag: hanhankb kb
Üdvözlet
Üdvözlünk az oldalon
Köszöntő

Köszönti Önöket Nagy Bálint a Hunok Nagy Szövetségének elnöke!

 

A Hunok Nagy Szövetségének bejegyzése  2009. december 24.-én vált jogerőssé! A magyarság összefogására, felemelkedésére és fennmaradására jött létre! A 2018-es választásokra  megkezdjük a felkészülést,  melyen elsöprő többséggel  győzni fogunk!

 

CÉLUNK: hogy utat mutassunk minden magyar embernek (határon innen és határon túl) hogy egy élhető, felemelő és virágzó társadalmi jólétet hozzunk el a magyarság, nemzetünk számára. Tudjuk, hogy az emberiség  sorsa a magyarság kezében van. Tudásunkkal olyan magas szintre emeljük nemzetünket,  melyre az utókor is méltón, büszkén fog visszaemlékezni!

Várom hozzászólásaikat, építő javaslataikat, mellyel közösen  élhetőbbé tehetjük a magyarság életét!

Pusztaszeren megemlékezés a 7 vezérről

Pusztaszeren a Hétvezér emlékműnél 2015.09. 05-én 10.00 órakor kezdődő Ősök napja ünnepséget tartunk.

Program  10.00 órakor / Nagy Bálint a Hunok Nagy Szövetségégének elnöke köszönti a résztvevőket 

11.00 órakor Herceg Ferenc nemzetépítő előadása a" pozsonyi csatáról"

14.00 órakor A 7 vezér dombjainak felkeresése, gépkocsikkal, virág és mécses elhelyezése a domboknál 

Visszatérés a kiinduló  Hétvezér emlékmühöz 

18.00 órakor Köteten beszélgetés az emlékműnél  Pusztaszeren a Hétvezér emlékműnél 

19.30 órakor Záróbeszédet mond Nagy Bálint a Hunok Nagy Szövetségének elnöke. Várunk szeretettel

https://www.youtube.com/watch?v=Qk91T5t-91I 

https://www.youtube.com/watch?v=_D9a9JSAftQ  

https://www.youtube.com/watch?v=xITSqKw7TZ4 

Megjegyzés: NEM Ópusztaszeren lesz a megemlékezés, hanem PUSZTASZEREN!!!

Árpádsávos és nemzeti színű zászlót, mindenki hozzon magával.

ATILLA A HUNOK NAGY KIRÁLYA

  Mit csinál ezalatt Odoaker? Újra építi a lerombolt Aquileját, és elfoglalja Noricumot. Megtisztítja Itáliát a gótoktól. 487-ben a mai Krems környékén létezett Rugi-land-ot elfoglalja. 488-ban kiveri innen teljesen a longobárdokat (mai Alsó-Ausztria, a Dunától északra).
489-ben Theodorik gót törzsfõnök, aki a Balkánon csatát vesztett a Hunok ellen, a Julián Alpokon átkel és Odoaker ellen indul. Következõ adatunk 493. év és csak annyi, amint a nyugati történészek írják: Nagy Theodorik orvul meggyilkoltatta Odoakert, Itália királyát. És egyik sem felejti el aztán utána írni, hogy a germán-gótok ettõl kezdve 70 évig uralták egész Itáliát.
Mit építettek a germán-gótok Itáliában ezalatt a 70 év alatt? Nincs történelmi adat arra vonatkozólag, hogy valamit is építettek volna. Csak a germán-gót rombolásokról és pusztításokról beszélnek a régi írások.
Hol találhatunk adatokat Odoaker történelmi szerepére vonatkozólag? A már említett MH. könyv ismerteti a fenti adatokat a 127., 129. és 136. oldalon, és ez a hatalmas munka, tele adatokkal a gótokra és Hunokra vonatkozólag, csak háromszor említi Odoakert. Gondolja, hogy ennyi is elég Itália elsõ királyának, hiszen Hun volt és nem germán.
Menander is említi azt, hogy Odoaker volt a Hunok legfõbb vezére és a Loir melletti gall fejedelem. (Excerpta de Legationibus.) Sok adat van a Hunokról és Odoakerrõl Szent Szeverin Noricum Apostolának életrajzában.
Hol olvashatunk errõl? A világi és egyházi történészek igen keveset írnak Szent Szeverinrõl. Egyedül Fehér M. Jenõ foglalkozott vele, de igen szûkszavúan. Annyit mégis megtudunk munkájából, hogy Szent Szeverin Hun származású volt, hogy jó barátságban volt Edihunnal és fiaival, és õ jósolta meg Odoakernek, hogy Itália királya lesz. (Fehér M. Jenõ: Korai Avar Kagánok. Bs. As. 1972. 43.old.)
A pápák történetében azonban létezik egy SZEVERIN pápa, pontosan Odoaker idejében. Tehát Odoaker meghálálta a Hun Szeverin térítõ munkáját, és római pápává segítette. Érdekes rendelkezése a sorsnak az, hogy a barbár Atilla visszafordult a római pápa kérésére Rómától (amit aztán a germán-gótok romboltak össze) és talán az égi hatalom akarta, hogy Róma elsõ felépítõje a HUN SZEVERIN PÁPA legyen.
Mit írnak a jelenlegi Magyarországi történészek Odoakerrõl? Elismerik létezését, de egy szóval sem említik, hogy a Hun Edekon Hun fia volt. Létezését és tizenkilenc évig tartó uralkodását azonban jól felhasználják arra, hogy a longobárdoknak és az általuk germánnak vélt gepidáknak saját mûvészetet és kulturkört hirdethessenek. 
Hogyan teszik ezt? Nagyszerûen megállapítható ez a kiadott könyvekbõl. Bóna István: A Középkor Hajnala, Longobárdok és Gepidák a Duna-medencében c. könyv (Corvina Kiadó, 1974. Budapest), a 48-49 oldalakon így ír: Mind a longobárd, mind a gepida mûvészet egyik központja és szétsugárzási területe az V. század utolsó negyedében Odoaker Itáliája volt.
Az Odoaker korszak magas mûvészi színvonalú ékszerei a korabeli gepida területekre éppúgy eljutottak (gávai, kiskunfélegyházi, aradi, bácsordasi leletek), mint a késõbbi longobárd Pannonia területére (doolospusztai, szõnyi, dombóvári, répcelaki leletek). Most én kérdezek: lehet-e tizenkilenc év alatt a germán gótok és vandálok által lerombolt, kirabolt és elpusztított Itáliában egy új mûvészi stílust kifejleszteni?
Hiszen Odoakernek háborúzni kellett ezekkel a pusztító és a fenevadaknál is kegyetlenebb germán népekkel, és minek is alakított volna ki egy új mûvészeti stílust, hiszen megvolt neki is és népének is az õsi szkíta-Hun mûveltség minden hagyománya, ötvöse, tudósa, az évszázadok s talán évezredek alatt kikristályosodott fémmûvesség.
Ennek ellenére Bóna István nyilván a mai uralkodó szellem által elõírt történelemírás erõszakának engedve az Odoakernek tulajdonított mûvészetet jellemzõ sajátosságokat késõ római eredetûnek ismeri fel. Talán e meghatározás alatt az elõbb ismertetett Odoaker korszak magas mûvészetét kell érteni, hiszen ez a legkésõbbi római.
Viszont ez nem római, hanem szkíta-Hun, különösen az állatábrázolásokban és a madárfejes fibulák ékrovásos és ékvéséses meanderminták díszítéseiben. Ezt a Magyarul író, de longobárd szellemû szerzõ maga is jól tudja (hisz szakavatott régész). Talán azért indokolja meglátásait a következõ érdekes kiértékelésben így:
Bár e dekoratív és figuratív elemek többsége késõ római eredetû, ekkorra már ötvözõdnek a Hun korszak keleti elemeivel. Még mindig a Hun korszakban vagyunk, hisz a gepidák létezése kizárólag a Hun korszakba esik.
Nagyszerû példája a megnevezett könyv annak, hogy miképpen lehet a hatalmas Hun nemzetség kulturkincsét eltulajdonítani az idegenek s talán úgy mondjuk mûveletlen és barbár idegenek javára. De a kitûnõ régész talán saját lelkiismeretének megnyugtatására írhatta le mégis azt, hogy:
A bökénymindszenti madárfejekkel díszített fibulák párhuzamait Krímtõl az Atlanti-óceánig megtaláljuk. (Tehát pontosan azon az úton, ahol a Hunok jártak.) Ugyanígy a sasfejes díszcsatok is krími eredetûek és megtudjuk azt is, hogy a gepida sasos csatok elsõ feltûnését a szakemberek az avarkutigur mozgalomhoz kötik (50.oldalon). A hegykõi maszkos fibulák és a felpéci kardtok szegélydísze szintén ODOAKER STÍLUSÚ ALKOTÁS (54.oldal).
Mit akarsz bizonyítani ezekkel az adatokkal? Két dolgot akarok bizonyítani. Egyik az, hogy népünk magas mûveltségébõl táplálkozott egész Európa és a késõi mai utókor szégyene az, hogy nem saját nemzetünk dicsõségére és történelemformáló szerepünk bizonyítására használja fel a régészet igazságait. A másik pedig annak a valóságnak az ismételt megerõsítése, hogy a gepidák nem germánok, hanem Hunok voltak.
Ugyanis a megnevezett munka így számol be a gepidák történetérõl. A gepidák elõtörténetérõl nehéz írni. Egyetlen sornyi tárgyilagos forrásadat sem említi õket. Ami keveset tudunk róluk, azt halálos ellenségeik, a gótok és longobárdok krónikáiból kell kihámozni. Tehát, ha halálos ellenségeik éppen a gótok és a többi germán népek voltak, akkor õk nem lehettek germánok. Van azonban egy érdekes, harmadik bizonyítékom is.
Szintén a gepidákra vonatkozólag? Azokra is, de fõként arra, hogy Atilla halála után a Kárpát-medence tovább is a Hun Birodalomhoz tartozott, hiszen miképpen Bóna István írja, oknyomozó történelmi kifejezést használva:
A gepidák a Hun támadás hírére nem távoznak országukból, lusták voltak ahhoz, hogy a vandálokhoz és vizigótokhoz hasonlóan elmeneküljenek. Talán nevetségesnek mondható itt ez az indokolás, mely a lustasághoz köti a helybenmaradást. Nem inkább elfogadható az a tény, hogy azért nem menekültek a Hun invázió elõl mert maguk is Hunok voltak?
És így nagyon jól érthetõ az a régészeti kiértékelés, amit László Gyula éppen Bóna Istvánra való hivatkozással közöl: a bakodpusztai (Dunapataj) fejedelemasszonyi ékszerek EDEKON EDI-HUN feleségének sírjából valók, aki itt volt eltemetve. (László Gyula: A Népvándorláskor Mûvészete Magyarországon. Bp. 1971.)
ODOAKER édesanyjának sírja tehát a Duna-medencében volt, és az is feltételezhetõ, hogy amikor Odoaker apja Edihun és öccse Hunulfus Atilla fiaival keresték a csatlakozást, és népükkel a Fekete-tenger melléki Dobrudzsába igyekeztek az átvonuló hely a Duna-medence volt.
Az elmondottakkal tiszta kép alakult ki elõttünk arról, hogy mi történt Edihun dinasztiájával. De úgy tudjuk, hogy neki volt egy fia is. Mi történt ezzel a fiúval? Annyit tudunk róla, hogy a nyugati történészek OKLAN-TEKLAN néven emlegetik, és feljegyezték róla, hogy õ alapította TULN városát.
TULN város azért ismeretes a nyugati történelemben, mert ez volt a választóvonal a Hunok és az avarok szállásterületei között, mert úgy jegyezték fel, hogy: a Hunok laktak a tulni mezõkön és az avarok szállása a bécsi mezõkön volt.
Ez pedig azt bizonyítja, hogy az avarkorban is éltek Hunok, valószínûleg, mint az Odoaker dinasztia népének leszármazottai a mai Ausztria területén és Dél-Németországban. Fehér Jenõ szerint a TEKLAN becenév és a Hun-Magyar CSABA névvel azonos értelmû. Vagyis a legkisebbet jelenti. Odoaker fiának a neve szerinte TULNA (TOLNA) volt.
Most az érdekel bennünket, hogy találkozott-e IRNÁK (Csaba) népével Edihun és Hunulfus? Nemcsak, hogy egyesültek, hanem kiverték a gótokat a Duna-melléki területekrõl. Így a Duna-hajózás biztosítva volt a Hun uralom kezében.
Hol volt a Hun Birodalom központja Irnák életében? Már tudjuk, hogy Dengezik fejedelem 474-ben vonul be Bizáncba, és azt is, hogy Odoaker 476-ban lesz Itália királya. A bizánci gyalázatos cselekedet, amit a hõs Dengezik Atilla fi levágott fejével tettek, még szorosabbra fûzi az ázsiai Hun népeket, és így Irnák megint megszervezi a Hunok törzsszövetségét, és a Hun Birodalom központját az Al-Duna vidékére helyezi.
Ezt az al-dunai Hun Birodalmat a történészek már Bolgár Birodalomnak nevezik. Beletartozik azonban ebbe a nagy Hun törzsszövetségbe az egész krími vidék, a Kaszpi-tenger környéke és maga Khorezm is (a Kaszpi-tenger és az Aral-tó között), mely akkor a tudás központja volt. Hogy beletartozott, azt bizonyítják a krónikáink azon adatai, mely szerint Irnák (Irnik) felesége a Hun királykisasszony khorezmi hercegnõ volt.
Van adat arra, hogy Atilla dinasztiája legkisebb fia Irnák (Csaba) ágán tovább élt? Biztos adatok szolgálnak annak bizonyítására, hogy Atilla dinasztiája fennmaradt még a Magyar Árpád-ház tagjaiban is. Annak ellenére, hogy a kútforrásokat mindenütt igyekeznek eltüntetni erre vonatkozólag, mégis rendelkezünk elegendõ bizonyító anyaggal e csodálatos folytonosság és karizmatikus uralkodáslánc ismertetésére.
Irnik-Irnák-Csaba után az elsõ uralkodó, akinek neve ismeretes a forrásokban, a 488 körül megjelenõ BUSAN Hun király, akit Atillának Irnik fiától származó dinasztiájába sorol a szakirodalom. (Dümmerth Dezsõ: Az Árpádok Nyomában, Panoráma kiadó, Bp. 1977. 38.oldal, a továbbiakban így rövidítve: DÁNY.)
Ez a Hun király már szövetséget kötött a bizánci császárral, és a Hun-bizánci seregek együttesen harcolnak a mindenütt pusztító germán-gótok ellen. Ennek a Meotisz-Al-Duna vidéki Hun (bolgár) Birodalomnak az élén találjuk aztán MUNDO-t is, aki Atillának fia, a gepidák királyának lányától születve.
A megnevezett munka (DÁNY 30.old.) így írja le ennek a dinasztiának a történetét: Busan és Mundo után ugyanis a Szkítia vidéki Hunok uralkodói között szerepel 534 körül egy testvérpár, görög írás szerint: GORDASZ és MAUGERISZ. Ez utóbbiról a kutatás már megállapította, hogy eredeti neve ha a görögösítõ képzést elhagyjuk: Mauger, MAGER, illetve MOGER.
MOGER király tehát történelmi személy volt, és együttesen szerepel fivérével, mint a Magyar krónika csodaszarvas mondájának Magorja... Atilla fia Irniknek ez a MOGER nevû ivadéka egy késõbb kiterebélyesedõ nemzetség, majd törzs õse lett, és ezt a törzset az õ nevérõl, MOGER-nek nevezték. A törzs talán nem volt más, mint a késõbbi fejedelmi törzs: ÁLMOS TÖRZSE.

https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4

https://www.youtube.com/watch?v=OG4-38CePFk  

https://www.youtube.com/watch?v=jF7OwghB5Mc  

https://www.youtube.com/watch?v=xITSqKw7TZ4  

https://www.youtube.com/watch?v=IwwOXB6oDqo  

https://www.youtube.com/watch?v=2Vf48D5ONa4  

https://www.youtube.com/watch?v=VIm4hW5nY8E  

https://www.youtube.com/watch?v=3l3AZdLvFp8  

https://www.youtube.com/watch?v=UreM1EgP2Gc  

https://www.youtube.com/watch?v=o_AobwszJyY  

https://www.youtube.com/watch?v=AVu7qDuwtQ4  

https://www.youtube.com/watch?v=b2VKmlXptVw  

https://www.youtube.com/watch?v=X6KFq6M8gV4  

https://www.youtube.com/watch?v=P7gdPh8BCKo  

https://www.youtube.com/watch?v=ZEipMdzTHgc  

https://www.youtube.com/watch?v=QZ7xIZsvCd0     

https://www.youtube.com/watch?v=6m0XZkZNURs  

https://www.youtube.com/watch?v=2SFl1UnWGlA  

https://www.youtube.com/watch?v=qSJRsFsVnjk  

https://www.youtube.com/watch?v=ZO3hgQEnrFE  

https://www.youtube.com/watch?v=x20IrxiMsy8  

https://www.youtube.com/watch?v=QuRhwM1Id1I  

https://www.youtube.com/watch?v=cGY_gEpNNcU

ATILLA A HUNOK NAGY KIRÁLYA

Ezeknek a feledésre ítélt történelmi adatoknak megismerésében talán jó lenne, ha felvilágosítanál minket arról, hogy milyen területeken mûködött ez a két Hun dinasztia? Atilla leszármazottainak dinasztiája a Keletrómai Birodalommal szomszédos területeken és EDI-HUN (Edekon) és utódai a Nyugatrómai Birodalomban.
Ha egyik Hun dinasztia magában a Nyugatrómai Birodalomban fejti ki mûködését, akkor a Nyugatrómai Birodalom történetének ismerete nélkül szinte lehetetlen az általuk végzett történelmi események kibogozása? Ez valóban így van. A Hunok története szorosan egybekapcsolódik mindkét Római Birodalom történetével, hiszen a Hunok nagy királya Atilla mind a két római birodalom ura volt.
Kezdjük a Nyugatrómai Birodalom történetével. Azt már tudjuk, hogy III. Valentián császárt i.sz. 465. évben meggyilkolták, és ezt az alkalmat használta ki a vandálok királya Gaiserik Valentián császár apóstársa, hogy Dél-Itáliát megszállja, Rómát elpusztítsa és kirabolja.
Ebben az idõben a Nyugatrómai Birodalom már a végét járja. Theodorik gót király és a vandálok elfoglalják csaknem az egész birodalmat. Az Iber félszigettõl északra Gallia közepéig mondhatni a Loir folyóig minden terület a gótok kezében van.
II. Theodorik megállapodik a volt római kormányzóval a frank vagy burgundi AVITUS-sal, és elismeri õt nyugatrómai császárnak. Avitus császár i.sz. 455-tõl 456-ig. Ez a római császár csak 10 hónapig uralkodott és semmit, de semmit nem tudott tenni a Nyugatrómai Birodalomban pusztító gót hordák ellen.
A mai Magyar történetírás mégis hadjáratot vezettet vele Pannonia visszafoglalására, és a fenékpusztai erõdöt nevezi e hadjárat utánpótlási központjának a 455. évben. Avitus sohasem vezetett hadjáratot Pannonia (a mai Dunántúl) ellen, de nem is vezethetett, hiszen csak dél felõl jöhetett volna, és Alsó-Pannonia és a Dunántúl is mint az elõbbiekbõl már ismerjük a gepidák birtokában volt, akiktõl a gótok csak 504-ben foglalták vissza Alsó-Pannoniát, vagyis a Drávaközt.
(Hivatkozott és tudatosan hamis állítás megtalálható: Régészeti Barangolások Magyarországon c. munka 117. oldalán. Panoráma 1983.) A frankok a mai Svájc északi részét is elfoglalják. Avitus, mint a vizigótok szövetségese, Itáliába jön. Kapcsolatba lép a déli birodalmi sereg parancsnokával, a gót származású Ricimer-rel, aki természetesen eddig nem sok eredményt tudott felmutatni a vandál Gaiserik seregével szemben.
A gótpárti Ricimer megfosztja trónjától Avitust és maga akar császár lenni. Itt lép közbe a keletrómai császár, I. Leo. i.sz. 457. évben vagyunk. Mi történik ezalatt a Keletrómai Birodalomban? A Keletrómai Birodalom története összekapcsolódik az Atilla fiak, vagyis az Atilla dinasztia történetével.
455-ben a Hunok és a dák-gepidák megszállják Alsó-Pannoniát, és kizavarják a gótokat onnan. A Duna-medence és Alsó-Pannonia kormányzását a dák-gepida király veszi át. Miután a dák-Hun testvérharcban elesett Ellák után a törzsszövetség úgy határozott, hogy a Hunok feletti Atillához hasonló abszolút uralkodót nem választanak az Atilla fiak, Dengezik és Irnák (Csaba) megszállják az erdélyi Kárpátok és a Duna közötti területeket.
Ide átteszik szállásterületüket és összekapcsolódnak a Duna torkolatánál lévõ pontusi vidék szkítiának nevezett Hun erõivel. Ez az áttelepülés megtörténik az Atilla halálát követõ elsõ három évben. Ezt azért tették, mert a Hunok kezében lévõ Duna-pontusi (Duna-fekete-tengeri) hajózást és áruforgalmat, vagyis a folyami, tengeri hajós kereskedelmet és a kikötõket akarták továbbra is megtartani.
Ugyanis Atilla halála után a bizánci hajóhad már megkezdte mûködését a folyami és tengeri kikötõk blokádjával. Ezeknek a bizánci intézkedéseknek a felszámolására indulnak meg a Hunok Bizánc ellen. Átkelnek a Dunán, és elfoglalják Moesiat és Dacia Ripensist, így biztosítva maguknak újra a Duna-pontusi hajózást és kereskedelmet. A Hun invázió ideje: i.sz. 456.
Közben a keletrómai császár Marcian meghal (450-457). Utóda I. Leo (457-474), aki a bizánci csapatokat Athemiusra a meghalt Marcian császár võjére bízza. Athemius békét köt a Hunokkal és Priskosz írása szerint újra megvan a Hun-bizánci szövetség, a 458-ban megállapodott békeszerzõdés szerint.
Ezt a békét és a bizánci-Hun szövetséget három történelmi tény igazolja. Az egyik: hogy Sirmiumból 458-ban viszik el Szent Anasztázia hottestét Konstantinápolyba, és a másik: hogy a Hunok és gepidák azokat a hadifoglyokat, akiket 452-ben Aquilejából vittek el szintén ebben az évben 458-ban hazaengedik.
A harmadik tény említésével vissza kell ugranunk a Nyugatrómai Birodalomba. Ahogy a gót Racimier elcsapta Avitust mint császárt a keletrómai új császár I. Leo. római patricius rangra emeli Racimiert, és hadseregfõparancsnoknak kinevezi Majorianust.
Teszi ezt fõként azért, mert nem bízik a germán-gót származású Racimierben, és Majorianus császárnak lesz kikiáltva i.sz. 457-ben. (Uralkodott 457-461.) a római légiók által, amihez természetesen I. Leo hozzájárul, hiszen õ maga irányította Racimier leváltását.
A bizánci-Hun béke és szövetség értelmében a Hunok segítséget adnak Majorianusnak, aki sikeresen küzd a vandálok ellen, miután megnyerte a Hunok ígéretét és kardját miképpen azt Sidonius írásában olvashatjuk. A Hunok vezérének neve: Tuldila. https://www.youtube.com/watch?v=yq2Fd-TSxN0
Atilla dinasztiájának Hun Birodalma ad tehát segítséget a nyugatrómai császárnak a vandálok elleni küzdelmében. A nyugatrómai haderõk küzdenek a vandálok és a gótok ellen, akik mindenütt gyõzedelmesen uralják a volt római területeket, csak Ravennától északra esõ Itáliai vidék látszik bevehetetlennek. Ugyanis ide telepedett le EDI-HUN (Edikon), az Atilla idejében Pannoniában (mai Dunántúl) lévõ Hun szállásterületek csaknem összes Hunjaival, és nem esünk túlzásba, ha azt monhttps://www.youtube.com/watch?v=yq2Fd-TSxN0djuk, hogy Hun államot létesített a Nyugatrómai Birodalom szívében.
Õk azonban csak saját védelmükre rendezkedtek be, és nem voltak hajlandók részt venni a galliai és dél-itáliai csatározásokban, és a római légióknak a gótok és a vandálok elleni hosszú háborúiban. Megszabadította-e a Hun segítség a vandáloktól a Nyugatrómai Birodalmat?
Ha csak harcolniok kellett volna, úgy megszabadították volna. De Racimier lepaktált a gótokkal, és Majorianus után következõ nyugatrómai császár Libius Severus (461-465) sem tud eredményesen küzdeni ellenük, sõt adót is fizet évente 300 font aranyat Valimir vandál királynak.
Nincs semmi történeti forrásadat arra, hogy Tuldila Hunjaival mi történt. Valószínûleg egy részük csatlakozott EDI-HUN népéhez, és másik részük visszatért a Duna-menti szállásterületekre. Ezalatt keleten, Bizánc és a Hun területek urai között béke van. De az Atilla-fiak folytatják apjuk szervezõ munkáját, és szövetségi kapcsolatot teremtenek ázsiai testvérnépeikkel, akiknél apjuk Atilla tekintélye által elismerést és megbecsülést nyernek.
Erre legjobb adatot Theophylactos írása szolgáltatja, aki szerint: a Don-Kubán folyamköz és Pontus (Fekete-tenger) partjai közt települt VÁR és KUN szkíta törzsek szövetségben voltak Dengezik-Atilla fiának népével.
Ez a szövetség annyit jelent, hogy a Hun Birodalom nem omlott össze Atilla halála után, hanem súlypontja a Duna-medencébõl a Pontus vidékre települt át. Ezt a területet nyugodtan nevezhetjük a szkíta-Hun nép újra erõsödési tájának, mert innen települnek vissza a nyugatiak által nevezett más nevek alatt megint a Kárpát-medencébe.
Atilla fiai tehát mint a keleti Hun dinasztia egyesítik az ázsiai Hunokat? Feltétlen sikerült nekik egyesíteni a Hun törzseket. Ezt bizonyítja az, hogy van Hun erõ és mint láttuk még a Nyugatrómai Birodalomnak is segítséget adnak a vandálok és a gótok ellen.
A Keletrómai Császárság és a Hunok között tehát béke van? Amíg I. Leo keletrómai császár élt, valóban béke volt. Mi történt a Nyugatrómai Birodalomban ezalatt? Sikerült a gót-vandál pusztításokat megállítani?
I. Leo keletrómai császárnak kell közbelépnie, hogy a nyugati birodalom végre megszabaduljon a gót fenevadaktól. Marcián hajdani keletrómai császár võjét, Anthemiust ülteti a nyugati birodalom trónjára, és hatalmas keleti hadsereget küld vele. Anthemius (467-472) 100 000 katonával és 1100 hajóból álló hajóhaddal támad a vandálok ellen. Az utána következõ uralkodó NEPOS Orestest, Atilla volt titkárát veszi maga mellé hadügyminiszternek, aki EDIHUN segítségét is megszerzi, és így a Nyugatrómai Birodalomnak a vandálok és gótok pusztításaitól való megszabadításban, a Hunok is részt vesznek.
Tulajdonképpen itt kezdõdik az EDI-HUN dinasztia mûködése. Edihun (Edekon) és fia Odoaker már megtisztítják a gótoktól a Noricumot, és Rhétia területeit, és közben a Hun Orestes Hun fia lesz a nyugatrómai császár 475-ben Romulus Augustulus (475-476) néven.
Keleten is császárváltozás van, mert I. Leo meghal 474-ben, és ZENON követi (474-491), akivel megint bevonul az bizánci udvarba az aljasság és az intrika. Legelsõ intézkedése az új császárnak az, hogy felrúgja a Hunokkal már csaknem 10 éve fennálló hajózási szerzõdést, és megszünteti a szövetségi viszonyt.
A Hunok biztosítani akarják magukat. Megszállják a pontusi partvidéket, Moesiában megerõsítik állásaikat, és Dengezik csapataival megszállja Thrákiát. Irnák (Csaba) a mai Dobrudzsa vidékén marad, a Duna két partján lévõ Hunországban.
Dengezik követeit a császár elutasította, és mivel a csaknem 10 évig tartó Hun-bizánci szövetséggel a keletrómai császár szolgálatában nagyszerû szkíta lovasság is volt, ezeket küldi Dengezik ellen.
Ezeknek a szkítáknak az udvari intrika azt mondja, hogy a betört gótok ellen kell támadniok. A szkíta lovasság támad, és nem veszi, vagy tán késõn veszi észre, hogy a Hun testvérnépet öli. A bizánci aljasság gyõzött, és a gyõzelemrõl így tudósít minket a Chronicon Paschale:
Dengeziket, Atilla fiát Thrákia generálisa Anagastes megölte. Dengezik fejét Konstantinápolyba hozták, és egy körmeneten vitték végig a város fõutcáján, majd a cirkuszban állították ki egy nagy faoszlopra tûzve. Az egész város odasereglett a látására. Így örült a mûvelt Bizánc a nagy Hun király hõs fia meggyilkolásának. Sok történész szerint ez a gyilkosság nem 474-ben, hanem 469-ben történt. Nehéz ma már évi pontossággal meghatározni ezeket a zavaros eseményeket.
A bizánciak azonban csak veszítettek azzal, hogy megtörték és visszaéltek a Hun szövetséggel, mert a Hunok lovassága megszerezte az összes dunai kikötõ teljes ellenõrzését, és a Duna torkolatánál, a Fekete-tenger partvidékén és a Krím-félszigeten lévõ kikötõket Chersont, Sugdiát és a meotiszi Boszporoszt is csak a Hunok engedélyével látogathatta szállító gályáival Bizánc. Ne felejtsük el azt, hogy a Hunok nemcsak jó lovasok, de jó hajósok is voltak, hiszen óriási folyami és tengeri hajóhaduk volt.
Milyen következményekkel járt a Keletrómai Császárság ezen szövetségtörõ eljárása a Nyugatrómai Birodalom helyzetében? Edihun (Edikon) erõs kezû és uralkodásra termett fia leváltja a Hunvérû utolsó nyugatrómai császárt Romulus Augustulust és ITÁLIA ELSÕ KIRÁLYA LESZ. Ez ODOAKER Edihun Hun fia ITÁLIA CSÁSZÁRA.
Mit írnak Odoakerrõl a nyugati történetírók? Majdnem semmit. Hallgatnak róla. Talán azért, mert nem akarják az utókornak tudomására adni, hogy ITÁLIÁT A HUNOK ALAPÍTOTTÁK, és Itália elsõ császára is HUN volt. ODOAKER nevét a germanisták mindenféleképpen írják, mert mindenáron gót-nak akarják elkönyvelni. (Éppenúgy, mint ma már a Hunokat is germánok-nak minõsítik.)
Írják Odovacar, Odoaker, Odokaer, stb. formában. Nevének értelmezését, a Hun-Magyar nyelv szerint, ODA-AKI-nak mondhatjuk. Van adat rá, hogy az urál-altaji nyelvek alapján ODU-AKI eredeti formát vélnek nevéül, ami szerintük mindenütt jelenvalót jelentene.
Ugyancsak a germanisták EDI-HUN (Edekon) törzsét és így fiáét is turci-lingi-nek írják, melyben benne van a turk szavunk, s így germanizálni lehetetlen. ODOAKER Gallia kormányzója volt Nepos császársága alatt, majd a Hunvérû, de utolsó nyugatrómai császár Romulus Augustulus segítõtársa lett.
Látva azonban ennek korrupt voltát letaszítja a trónról és Itália királya címet veszi fel. Uralkodik 476-tól 495. Március 15.-ig. Egyesíti a dunamenti Hun törzseket. Noricumban és Pannoniában is jár személyesen.
ODOAKER Edihun (Edekon) fiaként jó iskolát járt, és Atilla udvarában tanulta az uralkodás tudományát. Ez a Hun dinasztia valóban nagyszerû szervezésben indult. A tulajdonképpeni irányító az apa Edihun volt.
A történelmi eseményekbõl az a következtetés szûrhetõ le, hogy Edihun Atilla birodalmát akarta visszaállítani a két fia segítségével. Ugyanis mialatt Odoaker mint Itália királya a Hunokkal igen nagy megértésben és szövetségben volt gall erõkkel igyekezett Itáliában rendet teremteni és kiûzni a gótokat és vandálokat, azalatt Edihun és kisebbik fia HUNULFUS Atilla fiaival igyekszik kapcsolatot teremteni.
Tehát a Hun sereggel átvágják magukat a Balkánon és Dobrudzsában székelõ Irnák (Csaba) törzseivel együtt megtámadják a Moesiában és Illyricumban lévõ gótokat. Itt a Boila menti csatában esik el Hunulfus apja Edihun 486-ban.

 https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4 

https://www.youtube.com/watch?v=xITSqKw7TZ4 

https://www.youtube.com/watch?v=c039Ob7ozgg    

https://www.youtube.com/watch?v=b1eT541R6dY  

https://www.youtube.com/watch?v=Fx1RPPvdZJ4  

https://www.youtube.com/watch?v=05fWeVTahhE    

https://www.youtube.com/watch?v=-Xj2HWcwMcE  

https://www.youtube.com/watch?v=NvXzdKDPElM  

https://www.youtube.com/watch?v=jF7OwghB5Mc  

https://www.youtube.com/watch?v=qDJGL0RPCjc

 

 

Ébredsz-e már magyar??!

https://www.youtube.com/watch?v=HGoi1PU65CU

https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4 

https://www.youtube.com/watch?v=OG4-38CePFk

https://www.youtube.com/watch?v=WGId_8vm2E4

https://www.youtube.com/watch?v=A8_kThyfaqY   

https://www.youtube.com/watch?v=z0tUPb6qUxI  

https://www.youtube.com/watch?v=xITSqKw7TZ4 

https://www.youtube.com/watch?v=IwwOXB6oDqo 

https://www.youtube.com/watch?v=2Vf48D5ONa4 

https://www.youtube.com/watch?v=1t9qH0eHnA0 

https://www.youtube.com/watch?v=_D9a9JSAftQ 

https://www.youtube.com/watch?v=RAinwvisfzo 

https://www.youtube.com/watch?v=I04fQXO0Qoc 

https://www.youtube.com/watch?v=xvKsH0byzsQ 

https://www.youtube.com/watch?v=fXvk9W4bBXw 

https://www.youtube.com/watch?v=GE8PitXF-Xc 

https://www.youtube.com/watch?v=iXPKUVFnhuc 

https://www.youtube.com/watch?v=yq2Fd-TSxN0 

https://www.youtube.com/watch?v=6m0XZkZNURs 

https://www.youtube.com/watch?v=75mbdkHlTy0 

https://www.youtube.com/watch?v=NAksMxEIS0E 

https://www.youtube.com/watch?v=8w6jKYW4ozo 

https://www.youtube.com/watch?v=2xo6jQOWlxc 

https://www.youtube.com/watch?v=-XUM8t5BIrU 

https://www.youtube.com/watch?v=ys3LFP8KrIY 

https://www.youtube.com/watch?v=-t0cdezVebc 

https://www.youtube.com/watch?v=9y_O7OzeRYE   

https://www.youtube.com/watch?v=TJPACMy4owI 

https://www.youtube.com/watch?v=HbERm0L1sX0 

https://www.youtube.com/watch?v=y-5_DhEytJ0  

https://www.youtube.com/watch?v=ozFTzRq5-1M 

https://www.youtube.com/watch?v=qSJRsFsVnjk 

https://www.youtube.com/watch?v=LNeAsk2_td8 

https://www.youtube.com/watch?v=GOs9Hcf16AE  

https://www.youtube.com/watch?v=tu-BzRjo4aM  

https://balrad.wordpress.com/2015/08/20/jakob-lajtorjaja/ 

http://figyelo.hu/szolgaltatasok/archivum  

https://www.youtube.com/watch?v=h0aKdn15bis  

https://www.youtube.com/watch?v=YzOZgK6Y0LE  

http://www.welt.de/  

http://www.welt.de/videos/article145472746/Polizei-beschiesst-Fluechtlinge-mit-Traenengas.html

http://www.rt.com/news/313038-migrants-injured-macedonian-border/

https://www.youtube.com/watch?v=Dg-oy-vfLh8  

https://balrad.wordpress.com/2015/08/23/ha-ezek-ideernek/  

https://www.youtube.com/watch?v=TfbikYaomck#t=29  

https://www.youtube.com/watch?v=TL0WV9twoVA  

https://www.youtube.com/watch?v=ihY82k1-YX0  

https://www.youtube.com/watch?v=uQ8jbVrVNLs#t=545 

https://www.youtube.com/watch?v=0DCiDMjgz9w 

https://www.youtube.com/watch?v=MMvPcj-cSgA  

https://www.youtube.com/watch?v=R_DbiF02A8M  

https://www.youtube.com/watch?v=lBI_K4UzcjY  

https://www.youtube.com/watch?v=cJmDWdHP09A  

https://www.youtube.com/watch?v=Gcku182NJJA  

https://www.youtube.com/watch?v=CE_nxpB8iv4  

https://www.youtube.com/watch?v=vyWomiAnrbA    

https://www.youtube.com/watch?v=QuRhwM1Id1I  

https://www.youtube.com/watch?v=3tc8VWchxuE  

https://www.youtube.com/watch?v=t4l7_BHwMGA  

https://www.youtube.com/watch?v=c039Ob7ozgg

 https://www.youtube.com/watch?v=Ac8JOAhVC9k&feature=iv&src_vid=kkV0gXG3qWs&annotation_id=54ca8a1b-0000-2b4f-81d5-001a1140b364

 https://www.youtube.com/watch?v=C6XRFBQqVVs 

https://www.youtube.com/watch?v=_oXqPdkLYHM  

https://www.youtube.com/watch?v=Fx1RPPvdZJ4  

https://www.youtube.com/watch?v=iDsu0M8dXG4  

https://www.youtube.com/watch?v=MWo_mBAu9-U&spfreload=1 

https://www.youtube.com/watch?v=xITSqKw7TZ4  

https://www.youtube.com/watch?v=-Xj2HWcwMcE  

https://www.youtube.com/watch?v=j5STcmoDIuY  

https://www.youtube.com/watch?v=u5Vi-2YmukE  

https://www.youtube.com/watch?v=qDJGL0RPCjc  

https://www.youtube.com/watch?v=ywVpAFMTVog  

https://www.youtube.com/watch?v=PZoUlI3ODvM  

https://www.youtube.com/watch?v=SkCGcTuOsQM  

https://www.youtube.com/watch?v=-GFF5hMuSUg   

https://www.youtube.com/watch?v=7zBeNG6xyeM  

https://www.youtube.com/watch?v=J6eD1F9XmP4    

https://www.youtube.com/watch?v=m5Uz2VqvALM  

https://www.youtube.com/watch?v=2SFl1UnWGlA  

https://www.youtube.com/watch?v=qSJRsFsVnjk  

https://www.youtube.com/watch?v=ZO3hgQEnrFE  

https://www.youtube.com/watch?v=x20IrxiMsy8  

http://ultrasliberi.hu/karadi-zoltan-szemelyes-velemenyem-a-negerekrol-40-eves-afrikai-tartozkodasom-utan-18/https://www.youtube.com/watch?v=QuRhwM1Id1I  

https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg#t=166  

https://www.youtube.com/watch?v=cGY_gEpNNcU  

https://www.youtube.com/watch?v=I4opj8hkY40  

https://www.youtube.com/watch?v=iRSGJmPZ6NQ  

Ébredj magyar!!!

https://www.youtube.com/watch?v=OG4-38CePFk

ATILLA A HUNOK NAGY KIRÁLYA

Ki lett a Hunok királya Atilla után? Miután nincs semmi adat arra vonatkozólag, hogy Atilla trónörököst jelölt volna ki fiai közül, csak a régi történészek találgatásaira vagyunk utalva. Az adatok nagyobb része azonban azt erõsíti meg, hogy Atilla legidõsebb fia ELLÁK vette kezébe a birodalom irányítását.
Atilla halála nem okozott változásokat a római birodalmakban? Atilla erõs kezében összpontosított hatalom a rómaiaknak is elõnyét szolgálta annak ellenére, hogy a békét meg kellett fizetniök aranyban. Ahogy Atilla hirtelen meghalt, mint elõbb említettem Valentianus császár kivégezteti Aetiust, de hat hónapra rá (már 455-ben) õ maga is áldozatává válik annak a gyilkos társulatnak, melyet udvarában megszervezett. 
A Nyugatrómai Birodalom végét jelenti ez, mert III. Valentianus rokona Gaiseric, a vandálok királya a római császár meggyilkolását ürügynek használja fel arra, hogy seregeivel elárassza a római birodalmat. (Itt tudni kell azt, hogy Gaiseric fia elvette feleségül III. Valentianus legidõsebb lányát. Innen a rokonság.)
A nyugati krónikák leírják, hogy micsoda kegyetlen módon rabolták ki a vandálok Rómát. A szent várost, amelynek Atilla megkegyelmezett a vandál germán törzsek rombolták le és érdekes, hogy most nem jelentek meg az égi pallosokkal felfegyverzett szentek.

Sem Szent Péter, sem Szent Pál miképpen Raffaello viziója Atilla ellen bocsátotta harcba a mennyország kapusát és a judai-kereszténység apostolát a Vatikán szent képén.
Hát a Keletrómai Birodalom nem sietett Róma segítségére? Marcianus keletrómai császár semmiféle segítséget nem nyújtott Rómának, hanem Alsó-Pannoniában megszilárdította az ostrogót föderációt.
Mi történt a Hun Birodalommal Atilla halála után? Nagyon nehéz az egymásnak ellentmondó leírásokból kihámozni a történelmi valóságot. A kutató mindig nagy reménységgel veszi kézbe a Magyarul írt munkákat. Sajnos a krónikáinkat mind a római judeo-keresztény egyházhoz tartozó papi emberek írták.
Ezek mindegyike a saját egyházából fakadó azon Atilla-gyûlölet által van befolyásolva, melynek értelmében Róma sohasem tudta megbocsátani a Hunok nagy királyának Atillának azt, hogy az Isten földi helytartójának nevezett római pápa térdenállva könyörgött neki Rómáért.
A fanatikus vallási téboly itt nem azt nézi, hogy ez a keleti barbár volt olyan kultúrált, hogy a római pápával latinul beszélt én nem pusztította el Rómát, hanem a megalázkodást a pápai térdre rogyást nem tudják elfelejteni. Csakis a gyûlölet szíthatja ezt az Atilla ellenes konokságot, hiszen a valóban barbár és vandál Gaiseriknek sehol sem róják fel Róma elpusztítását.
Még az sem befolyásolja ezeket a gyûlöletben elvakult egyháziakat, hogy a vandalizmus kifejezés is onnan ered, hogy a vandál germán nép pusztította el a szent várost Rómát.
Idézzük itt az ún. Hun történetet a Képes Krónikából: A Szkítiából való elsõ bejövetel Pannonia földjére hét Hun vezér vezérlete alatt ment végbe. Ezek egyikét, Atillát, huszonnyolc évi itt tartózkodás után a Hunok királyuknak tették, õ pedig magát a Magyarok királyának, a földkerekség rémének, Isten ostorának nevezte.
Ezután a Krónika elmondja Atilla történetét, majd halála után a Hun Birodalom összeomlását ismerteti azon az alapon, hogy a veronai Detre és az elnyomott német fejedelmek pártoskodást szítottak Atilla két fia, Aladár és Csaba között, mondva: A Hunok értelmesebb része Csabához vonzódott, az idegen nemzetség, kevés Hunnal, Aladárhoz.
Végül is megtörtént a döntõ ütközet. A Duna tizenöt napig folytonosan német vértõl áradt. Ez volt Krimhilda csatája. Elõször Csaba gyõzte le Aladárt, aztán õ maradt alul.
Annyira, hogy csak tizenötezren maradtak meg népébõl, akikkel kénytelen volt kivonulni Pannoniából, s mivel õ Csaba, Honorius görög császár leányának volt a a fia, Görögországba ment maradék népével.
De csak tizenhárom esztendeig maradt ott, aztán visszatért õsei földjére Szkítiába, ahol is nem az övéi közül, hanem khorezmin nõt vett el feleségül, és ettõl születtek fiai: Ed és Edömén.
Valóban harcoltak egymás ellen Atilla fiai? A hiteles történelmi adatok azt bizonyítják, hogy sohasem harcoltak egymás ellen, hanem a megmaradás nehéz küzdelmeiben is megosztották egymás között a teendõket. Ugyanis másképpen nem is értékelnék a történelmi eseményeket a mai szakemberek (mint Otto J. Maenchen-Helfen) az õ javukra oly megállapításokkal, melyeket az alábbiakban idézek:
Ismétlem, Atilla halála után vagyunk. Õ meghalt 453-ban, de: A politikai hatalom még mindig ugyanúgy a Hunok kezében van, amikor 455-ben megkísérlik Pannonia visszaszerzését. (MH. 160. old.) Legkésõbben 456-ban a konstantinápolyi kormányzatnak tudomásul kell venni azt a valóságot, hogy nincs hatalma a Dunától délre esõ Hun területek visszaszerzésére.
Békében élnek egymással, vagy másképpen csendes fegyverszünet uralkodik, ahogyan a Hunok is cselekednek.
Hunnia elérhetetlen volt a rómaiak számára a 457. évben. (MH. 161. old.) Ezek az állapotok viszont azt bizonyítják, hogy a Hun Birodalom nem bomlott fel Atilla halála után azonnal, mert azt Atilla fiai sok nehézséggel bár, de egyben tartották. A Magyar történelemírás is ugyanígy említi ezeket az eseményeket?
Végtelenül sajnálatos az, hogy a jelenlegi Magyar történészek úgy írnak, mintha ellenségek lennének. Idézni fogok egy 1983-ban megjelent könyvbõl. Címe: Régészeti Barangolások Magyarországon (Panoráma, 1983.) Lektorálta: László Gyula. Az idézendõ szöveg teljesen ellentmond a Berkeley University által kiadott, és MH. rövidítéssel jelzett könyv adatainek. Így tehát

https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4

https://www.youtube.com/watch?v=WGId_8vm2E4

https://www.youtube.com/watch?v=A8_kThyfaqY

ahttps://www.youtube.com/watch?v=ar46DiSBgKMhttps://www.youtube.com/watch?v=ar46DiSBgKMz idézet:
Róma 433-ban Pannonia egy részét ami valójában nem is volt már uralma alatt szerzõdésileg átengedte a Hunoknak. Így a Hun uralom Keszthely környékére is kiterjedt, ezt két Hunkori sír bizonyítja.
(Megjegyzésünk: a Hun Birodalomba tartozott egész Dunántúl, amit Felsõ-Pannoniának neveztek a rómaiak. A Hunok már Atilla trónralépése elõtt elfoglalták. Már Uldin vette birtokba. Atilla uralkodása idején Alsó-Pannonia is [a Dráva Száva köze] a Hun Birodalom része volt, hisz ezen keresztül ment a Hun sereg Itáliába 451-ben.)
Másik idézet: Atilla halálát követõen a Kárpát-medence germánjai szövetkeztek a Hun urak ellem, és a 454. évi nedaoi csatában a germán szövetség pontot tett a Hunok itteni uralmának végére. Ezt a politikai helyzetet használta ki Avitus nyugatrómai császár arra, hogy 455 õszén Pannoniát újból birodalmához csatolja.
A Magyar történészek és régészek László Gyula lektorálásával eszerint már Atilla halála után egy esztendõvel szétveretik egy germán szövetséggel a Hun Birodalmat? Kérdésem: hol van az említett Nedao, ahol a Hunokat megsemmisítõ csata történt?
Ha Hunnia elérhetetlen volt a rómaiak számára még az i.sz.-i 457. évben is, akkor még léteznie kellett, és így a germán szövetség nem verhette szét azt és nem tehetett pontot a Hunok uralmára i.sz.-i 454. évben.
Nedao Jordanes találmánya, és eddig még senki sem tudta megmondani, hogy hol található. De nézzük meg mit mond maga Jordanes:
Mikor Ellák már meg volt gyilkolva, az õ megmaradt testvérei a Pontus-tenger partjai közelében harcoltak, azon a területen, melyrõl azt mondtuk, hogy valaha a gótok lakták. A gepidák megszállták Dáciát és a Hun területeket, a többi nemzetek Atilla volt alattvalói, Marcian császártól kaptak lakóhelyet a letelepedésre.
Mikor a gótok látták, hogy a gepidák maguktól (saját akaratukból) védik a Hun területeket és a Hunok megmaradnak a régi szálláshelyeiken, jobbnak tartották azt, hogy a Római Birodalomtól kérjenek országot, mint kitenni magukat annak a veszélynek, ami más ország elfoglalásával jár. Így kapták meg Pannoniát. (Itt Alsó-Pannoniáról van szó, a Dráva-Száva közérõl.)
Tehát Jordanes maga bizonyítja, hogy a gótok nem támadták meg a Hunok által megszállt területeket, vagyis Hunniát, mint a fenti idézet mondja, amit átvettünk az õ Getica c. munkájának 263. oldaláról.
De Jordanes mondja, hogy Nedaonál vesztettek csatát a Hunok. Hát hol volt ez a Nedao és milyen csata volt ott? Erre a kérdésre nagyszerû választ ad Maenchen-Helfen könyve, aki a 147. és a következõ oldalakon megállapítja a következõket:
1. Nedao név csak Jordanes írásában fordul elõ és sehol másutt. 2. Jordanes a 100 évvel késõbbi ütközeteket, mint a longobárdok gyõzelmét a gepidák felett (552), General Mundonak az ostrogótok elleni hadjáratát, Dalmáciában (536) és a gepidák invázióját a Duna jobb partján lévõ Dácia Ripensis-be (539) sorolja fel hasonlat képpen, mondva, hogy ezen a területen lefolyt ütközetek hasonlítanak egy csatához, mely Atilla idejében történt.
De egyetlen szóval nem említi többet azt a nedaoi ütközetet, melyben még a jelenkori Magyar történészek is (az elõbbiekben említett és 1983-ban kiadott könyvben) pontot tesznek Atilla Hun Birodalmának a létezésére.
(E sorok írója [Badiny Jós Ferenc] kartársi tisztelettel kéri a megnevezett könyv lektorát, László Gyula, nagyhírû régészprofesszorunkat, lenne szíves valami pozitív adatot szolgáltatni arra, hogy hol van Nedao és Jordanes írásán kívül milyen történelmi bizonyíték szolgál annak megerõsítésére, hogy egy germán szövetség szétverte a Hun Birodalmat.)
Ugyanis még Macartney is így ír: a Hunok õsi szállásterületei, ahol mindig laktak a Duna-Tisza medence volt két okból. Egyik: hogy Dácia Transsylvániában van és a gótok Pannoniában voltak.
Dácia földrajzilag sohasem foglalta magában a Tiszától nyugatra esõ területeket, ahol a Hunok laktak régen és most, és miután rövid ideig keleten harcoltak, ismételten visszatértek ide. (Macartney C.A.: The End of the Huns, Bizantinischneugriechische Jahrbücher 10. 1934. 106-114. oldalakon.)
Ezek szerint Atilla halála után nem esett szét a Hun Birodalom? Mi lett Atilla fiaival? A Hun Birodalom nem eshetett szét, mert a Hun nemzetiségi szervezet volt a hatóereje. Ennek a birodalomnak Közép-Ázsiától a Bécsi-medencéig terjeszkedõ hatalmas területén léteztek a nemzetiségi és törzsi intézkedõ hatóságok és fórumok, melyek közakarattal maguk fölé emelték és korlátlan hatalommal ruházták fel Atillát.
Az Õ halála után is ezek a nemzetiségi és törzsi szervezetek határozták el Hunország további sorsát. Fõleg azért is volt ez így, mert Atillának számos gyermeke volt, s a nemzetiségi szervezet nem ismerte el a nyugati szokású trónöröklési jogot, hanem a nemzetségfõk közötti hagyományos szokásjog alapján emeltek maguk fölé uralkodót.
Nincsen hiteles adatunk arra, hogy a nemzetségfõk kit jelöltek Atilla utódjául, hiszen fiai közül is csak néhány nevét tudjuk biztosan, mert sok név nem történelmi, hanem mondai hagyomány.
A történelmi írásokban elõforduló nevek szerint bizonyosan mondhatjuk, hogy Atilla KERKA nevû feleségétõl született: ELLÁK és DENGEZIK. RÉKA asszonyától pedig: EMNEZÁR, UZENDÚR és ERNÁK.
A gepidák királyának leánytestvére is Atilla felesége volt, és az Õ ágán származott unoka MUNDO, késõbbi bizánci generális. A mondákban szerepel Atilla feleségeként HONORIA, akitõl született volna CSABA és KRIMHILDA is, kinek fiául a mondai hagyomány ALADÁRT említi.
Priskosz rhétor hiteles írásából tudjuk, hogy Atilla igen nagy szeretettel csüngött legkisebb fián ERNÁK-on (kinek nevét többféleképpen írják: HERNÁK, IRNIK, IRNÁK, IRMAK, stb.) azért, mert a táltosok azt jövendölték neki, hogy e fiúban él tovább családja.
Belõle hajt további magot majd az Atilla dinasztia. Priskosz úgy írja, hogy ezt õ személyesen hallotta Atilla udvarában. A történelmi eseményekbõl arra következtethetünk, hogy Atilla után a Hunok királya Ellák lett, majd az Õ halála után a törzsszövetség közös határozattal döntött minden ügy felett, és nem emeltek maguk fölé Atillához hasonló korlátlan hatalmú uralkodót.
Érdekes itt megállapítani azt, hogy a mai szófejtõ szótárak az ÍR gyököt ÍR és ÉR jelentéssel azonosítják. ÍR-NÁK, vagy ÍR-MÁK hangtani módosulása ÍR-MAG. A paleoMagyar (sumír) nyelvben ez hatalmas eret, hatalmas forrást jelent, és talán innen ered az a közmondás is, hogy írmagja sem maradt.
A bölcs Padányival kell egyetértenünk, amikor CSABA nevét, mint becenevet ismeri fel Atilla legkisebb és kedvenc fiánál ÍR-MAG, ÍR-NÁK, ER-NÁK neve kísérõjeként, hiszen az õsi nyelvben SABA a legkisebb fiút jelenti.
Természetes történelmi folyamat az, hogy IRNÁK akit az érthetõség kedvéért most már csak CSABA néven fogunk említeni nem volt képes a Hun Birodalomban azt a teljhatalmat képviselni és gyakorolni, amivel apja ATILLA rendelkezett.
Ugyanis Atilla rá volt kényszerülve arra, hogy a törzsszövetség feletti abszolút hatalmat kezébe vegye, különben a ravasz Bizánc egymásnak ugrasztotta volna a lazább hatalmi keretû törzsi csoportokat, hiszen mint láttuk az akatzir-Hunokkal meg is kísérelte. Mi lett volna Hunniából, ha Atilla el nem fojtotta volna ezeket az intrika szülte szeparációs törekvéseket.
Atilla hirtelen halála iszonyú nagy csapás volt Hunniára. A bajt nem a királyfiak meg nem értése okozta, mert nekik volt magukhoz való eszük annak a felismerésére, hogy mindnyájuk ellen, akik Atilla ivadékok, az eddig szövetséges gótok állnak szemben.
Megerõsítette ezt a helyzetüket az atyjuk ellen elkövetett merénylet felismerése is, melynek kivitelezõje éppen az egyik gót királyleány volt, akit apjuk feleségül vett, s akivel nászát ülte. Atilla fiainak nem lehetett bemesélni azt, amit az utókorral hitettek el a római vallás tanítói nevezetesen, hogy apjukat a részegségben eleredt orra vére ölte meg.
Szakítottak is azonnal a gót szövetségesekkel. Ettõl a pillanattól kezdve a történelem nem ismer Hun-gót szövetséget, vagy megállapodást. Tehát akkor volt mégis háború a gótokkal?
Volt kettõ is. De azok a borzalmas Hun veszteségek, melyeket a germán mondakör alapján az utókor valóságnak hirdet még ma is sohasem léteztek. Ugyanis Nedaonnál 120 000 Hun harcost tesznek a csatatérre, aztán a berni Detre (Dietrich) elleni Krimhilda csatában még ennél is többet 180 000-et.
MH. munkájában vázolt történelmi kutatás megállapítja, hogy Nedao valószínûleg a Száva egyik kis mellékfolyócskája lehetett, de eddig sem a valóságos földrajzi kutatás meg nem találta, és nincs olyan térkép sem, amelyen szerepelne. Itt tehát mint már mondtam csata nem lehetett.
A történelmi valóság az, hogy Atilla halála után a Hunok egyöntetûen a gyilkosságot megszervezõ és Bizánccal lepaktált gótok ellen fordultak, és megtisztították Hunniát minden gót népségtõl. Valami igaza lehet tehát annak a mondának, hogy gót vértõl lett piros a Duna vize. Ez volt az elsõ gót háború.

ÚGY LEGYEN...!!!
https://www.youtube.com/watch?v=CFAxxbxG4CY https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4 https://www.youtube.com/watch?v=HmG6jzWhWS4
Folytatás a héber éber őreivel...
Megérkezett a héber éber kiszolgáló előadótól a rendőr által mondott levél. Továbra is vallom a rendőr már nem az a rendőr, Magyarország már nem az a Magyarország! "Már mindent elkótyavetyéltek, .... már alantos szolgák maradtak!" Tárgy: Nagy Bálint szabálysértési ügye. Határozat Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, szabálysértés elkövetése miatt! 50.000 (Ötvenezer forint) pénzbirsággal súlytja! A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a mellékelt készpénz-átutalási megbízáson (csekken) vagy banki átutalással a Magyar Nemzeti Bank HAME HUB Csongrád mMgyei Rendőr-főkapitányság Magyar Államkincstár által vezetett HU 7610028007014515260000 0000 számlaszámra kell befizetni! Amennyiben fizetési kötelezettségének a fenti határidőre nem tesz eleget, illetve a fizetendő pénzbírságot 60 óra közérdekű munka végzésével nem válltja meg, a szabálysértési hatóság a meg nem fizetett, meg nem váltott pénzbirság 10 /tíz/ nap szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása céljából az ügy iratait megküldi az illetékes járásbíróságnak. Az elzárásra átváltoztatás külön során a pénzbírság hátralékaként jelentkező minden 5.000 Ft után 1 nap elzárást kell számítani! Az elzárásra történő átváltoztatásról a Szentesi Járásbíróság dönt. Téjékoztatom, hogy a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő 3. munkanapig személyesen jelentkezhet, az állami foglalkoztatási Szervnél/Munkaügyi Központnál. /6 óra közérdekű munka végzésével 5.000 Ft bírságot tekintek lerovásnak. Ennek elmulasztás esetén a meg nem fizetett pénzbírságot szabálysértési elzárásre kell átváltoztatni. Tájékoztatom, hogy a meg nem fizetett pénzbírság közérdekő munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított 15 munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bemutatni. Tájékoztatom, hogy nem lép a meg nem fizetett pénzbírság helyébe szabálysértéi elzárás, ha az elkövető a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenléségük biztosításáról szólü törvényben meghatározott fogyatékos, illetve korházi fekvőbeteg ellátásban részelülő személy, várandóság 12. hetét elérő nő, 11. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyelet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó személy. A bírság meg nem fizetése esetén a fentebb felsorolt személyeknél a szabálysértési hatóság a tartozás adók módjára történő behajtását rendeli el. Az adók módjára történő végrehajtás költsége is az elkövetőt terheli. A 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelú szülő, valamint fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó személy a kiszabott közérdekű munkavégzéssel a fentebb leírt feltételek /jelentkezési határidő, foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatási kötelezettsége,..../ teljesülése esetén - megválthatja. A határozattal szemben nincs helye kifogás benyújtásának, azonban a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül az eljárás alá vont személy, vagy képviselője a szabálysértési hatóságtól meghallgatást kérhet. A kérelem a végrehajtásra halasztó hatályú. Ha az arra jogosult nem nyújt be meghallgatási kérelmet, a határozat az átvételtől számított 9. napon jogerőre emelkedik. Az eljárás alá vont személy a kérelmet a meghallgatás megkezdéséig visszavontahja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet. Ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg és magát alapos okkal előzetesen, illetve az akadály felmerülésekor haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta. Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett meghallgatási kérelmet a szabálysértési hatóság elutasítja. Az elutasítással szemben az eljárás alá vont személy és képviselője a közléstől számított 8 napon belül panasszal élhet. A panaszt a szabálysértési hatóságnál kell benyújtani. Indoklás A szentesi Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály feljelentése alapján megállapítottam, hogy 2015. június 17.-én 01.10 órakor a 6600 Szentes, Munkás utcán Nagy Bálint az általa vezetett .....frsz-ú személygépkocsival közlekedett, amikor rendőri intézkedés alá kívánták vonni. A szolgálati jelleget tükröző rendőrségi jármű a Nagy ...által vezett személygépkocsi mögött haladva, szabályos jelzést adva, megkülönböztető fény és hangjelzést használva szándékozta megállítani a járművet. Nagy Bálintot a Szentes, Munkás u. 46. előtt próbálták megállítani, azonban csak a Kiss Ernő u. 97. szám előtt volt hajlandó megállni. Fenti szabálysértés elkövetése miatt feljelentés készült. Nagy Bálint cselekményével megvalósította az 1/l975.(II. 5.)KPM -BM együttes rendelet/Kressz) 6.§. (2 bek. b.).pontjába ütköző és a szabálysértésről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 224.§. ( 1) bekezdése szerint minősülő közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, melyet a jogszabályok 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal rendelnek büntetni. Megállapítottam, hogy szabálysértés miatt 2 éven belül a szabálysértési nyilvántartási rendszer adatai alapján- szabálysértési hatóság nem marasztalta el. Ezt a tényt az elmarasztalás mértékének megállapításakor figyelembe vettem! Felhívom figyelmét, hogy szabálysértés elkövetésétől a jövőben tartózkodjon, mert ismételt szabályszegés esetén cselekménye szigorúbb elbírákés alá esik. Téjékoztatom, hogy a pénzbírság és szabálysértési költség részletekben történő megfizetésének engedélyezése, illetve halasztása iránt - 3.000 Ft eljárási illeték illetékbélyeggel történő lerovása mellett - a pénzösszeg befizetésére rendelkezésére álló időszak (jogerőtől számított 30 nap) alatt kérelmet terjeszthet elő. Már elmondtam a héber éber őreinek, hogy a 2012. évi II. törvény, melyet a hazaáruló kormány hozott, rám nem vonatkozik. Folyt. ennek megfelelően a meccs még nincs lezárva, a meghallgatás ezután következik, melyről a t. olvasóinknak folyamatosan beszámolunk! Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a "bűnbandát" törvényeink által felelősségre vonjuk! "Pusztító rengés tör fel a mélyből, Ébred a népünk mély, sötét éjből! Üstökén ragadja meg a sátánt, Hevenyészett szitáján ma már átlát! Esküszünk a nemzet magyar Istenére, Piros, fehét, zölddel írjuk fel az égre! Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta, Ősi országunkat együtt vesszük vissza!" https://www.youtube.com/watch?v=HmG6jzWhWS4 https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4 https://www.youtube.com/watch?v=H5r8JgBrAV0
ATILLA A HUNOK NAGY KIRÁLYA
Eredményesek voltak a nép áttelepítések? A központi hadvezetés szempontjából nézve igen eredményesek voltak, mert iszonyú nagy római haderõt kötöttek le. Nem kell mást említenünk, csak pl. a Rómában ma is létezõ Trajánus Oszlopot, melyen a jazig lovas harcosok felvonulása látható. Vagy azt a történelmi adatot, hogy az i.sz.-i 160. évben Marcus Aurelius római császár hadjáratot vezet Dácia ellen, és bár a római történészek azt írják, hogy elpusztította a dákokat, a rómaiaknak mégis ki kellett üríteni ezt a területet, és áttelepültek Moesiába ahol megalakították a Duna jobb partján DÁCIA AURELIANA provinciát. Léteztek-e még ezek a pártos hadvezetés által áttelepített népek Atilla idejében? Hogyne léteztek volna? Hiszen Atilla egyik címe a dákok és massagéták királya volt. Különösen a dák néven ismert Magyari népségnek a régi írók oly hatalmas erõt és létszámot tulajdonítottak, hogy pl. Strabo így ír róluk: A Kaszpi-tenger környéki dákok, akik Párthiát is elözönlötték, a médekkel egyesültek, és hamarosan megalakították a Pártos Birodalmat. Vagyis a dákok is pártosok és a pártosok médek és dákok. Tehát e nevek alatt szereplõ népek mind egy és azonos nemzetséget alkotnak? Ahogy az elõbb már mondtam. Mind a Hatalmas Tudós Nemzetség a HUN-MAH-GAR-RI-ES tagjai voltak. De az összetartozásukat már a nagy-nak nevezett Macedón Sándor is felfedezte i.e. 330-ban, aki a következõ szavakkkal figyelmezteti hadait: Sogdiani, Dahae Sacae, Masagetae sui juris sunt, omnes hi simul si terga nostra viderint sequentur, illi, enim ejusdem nationis sunt. Vagyis Magyar fordításban így: Sogdianik, dahák, szakák, maszagéták saját joghatóságuk alatt vannak együtt, ha a mi hátunkat látják, akkor üldöznek minket, azok ugyanis egy nemzethez tartoznak (egyazonos nemzetiségûek). Meg volt-e még e népi azonosság Atilla idejében? Kétségtelen, hogy megvolt, hiszen éppen ez a népi azonosság biztosította Atilla hatalmas Hun Birodalmának az erejét. Ugyanis másképpen nem tudta volna kormányozni és diadalra vinni népét annyira, hogy legyõzte mindkét római birodalmat. Ha nem lett volna meg a népi egység még Atilla sem lett volna képes ekkora kiterjedésû Hun Birodalmat kormányozni. Mi volt a különbség Atilla uralmi rendszere és a rómaiak uralkodása között? A rómaiak idegen népeket igáztak le, idegen zsoldos hadsereggel. Módszerük a kegyetlenség és a terror volt. Ezzel szemben Atilla azonos fajú népek királya volt. Hadserege egynyelvû testvérnemzetek fiaiból tevõdött össze, akiknek összetartó és indító ereje a nemzeti öntudat volt. Idegen népekkel érdekszövetségbe lépett a Hunok nagy királya. Ez pedig azt eredményezte, hogy az idegen népek (gótok, vandálok) érdekbõl voltak szövetségesei. Másszóval mondva e népek életlehetõségét Atilla államszervezete biztosította, és nagyon jól ismerjük a történelembõl azt hogy a vad és barbár germán törzseket Atilla szervezi törzsszövetségbe. Õ adja meg nekik így a létezésükhöz és fennmaradásukhoz szükséges szervezetet. Ezért szerepel a Hunok nagy királya Atilla a germán néphagyományban és õstörténetben ETZEL néven a legnagyobb mítoszi hõsként. Sajnos halála után éppen az általa megszervezett gótok és egyéb germán törzsek fordulnak fegyverrel utódai ellen, és a gót Ildikó itatja meg vele a méregpoharat a nászéjszakáján, mely egyben a Hunok nagy királyának örök éjszakájává lett. Hogyan emlékeznek Atilláról a Magyar történelmi kútfõk? Miután nagyrészben mind egyházi személyek által íródott, Atilla alakja nem Magyar, hanem idegen íz szerint kerül bemutatásra. Helytelen kronológia, téves adatok és gúnyos, majdnem rosszakaratú írások ezek. Köztük ma igen ismert és Budapesten 1981-ben újra kiadott könyv: Heltai Gáspár: Krónika az Magyaroknak Dolgairól c. munka. (Magyar Helikon 1981.) Lapozzunk csak bele és nézzük, hogy miként írja le Atilla halálát: Atillának számtalan sok asszonyállati valának. Mikoron pedig Atilla immár nagy gazdagon szörzett vólna menyekezõt, és nagy vígan lakott vólna az vendégekkel, és duskát ivutt vólna vélek, beméne az ágyasházba az menyasszonnyal, és lefekivék. És minek utána a sok erõs bortól és az új házasságnak szertelen munkáitól igen meghevült vólna, elaluvék hanyattan. És álmába elerede az orra vére, és a torkába méne allá, és megtöllék a torka véle, és az önen vérében megfullada. Lõn ez, mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 445., az Magyaroknak Scíthiából kijövéseknek utána hetvenkét esztendõvel, az Atilla hercegségének pedig 44. esztendejében. És a Magyarok eltemeték az Atilla herceget nagy tisztességgel az fellyül megmondott márványoszlopnál, a több kapitányok és hadnagyok közükbe, és erõssen sirattyák vala õtet. Vala kedig Atilla, hogy meghala, százhuszonnégy esztendõs. Miért nevezi Heltai Gáspár Atillát hercegnek, amikor õ volt a Hunok nagy királya? Sajnos ez a Heltai az i.sz. 1550-es évek körül éppen olyan munkát végez a Hunok történelmének írásában, mint nagy elõdje Jordanes tette jó ezer évvel õ elõtte. Mind a kettõ ugyanis gótofil. Vagyis nem a Magyar, hanem a germán ügy szolgálói. Heltai igazi neve HELTH és 1526 után Michelsbergben mint katolikus plébános mûködött, és csak németül beszélt. Miután a református, majd unitárius hitre tért, 1536-ban megtanult Magyarul és Erdélyben mûködött. Keresztény volt a pogányokkal szemben, protestáns a pápistákkal szemben, antitrinitárius a protestánsok között, Erdélyi ha a Magyarság dolgairól van szó, de német ha a barbár Magyarokhoz hasonlítja magát. A törökkel szemben Magyar, az urakkal szemben polgár, a jobbágyokhoz képest úr, az együgyûek tanítója, de a tanítóknak engedelmes tanítványa minden Magyari érzés nélkül. Hitvalló, jámbor prédikátor, de körmönfont ravaszságú üzletember, akit legfõképpen a haszon érdekel. Ilyeneknek és hasonlóknak írásait õrzi még ma is a Magyar történelemtudomány. Miként írja le Heltai az Atilla halála utáni Hun történetet? Helytelenül és igaz adatok nélkül. Mintha a mende-monda lenne rögzítve írásában és nem a történelem. Így ír: Minekutánna immár az Atilla nagy herceg meghólt vólna, marada két kiváltképpen való fia Atillának a birodalomba. Egyik vala az a Csaba, ki egy görög asszontól született vala néki. A másik vala az Aladár, ki egy német hercegnek leányától született vala. Ezek ketten egybevesszének végre az birodalmon, és mindenek ezek közzül pártosi valának. Az Aladárral pedig nemcsak Magyarok valának, hanem az veronai Dietrich is, és egyéb sok német urak. Végre a két fia megvívának egymással, melly viadalban igen sok nép elvesze. De végre diadalmos lõn az Aladár, az Dietrich úr és a több német uraknak segítségével. Az viadalnak utánna Csaba mellé véve tizenötezer Magyarokat és az õ hatvan öccseit, kik minnyájan az Atilla fiai valának, és beméne azzokkkal a görög császárhoz, Honoriushoz, az õ rokonához. Az Honorius császár pedig igen nagy örömmel látá és fogadá õtet, és lakék Csaba nálla tizenhárom esztendeig. És tizenhárom esztendõ múlva eluná magát. Felkele ez okaért az õ népével és visszatére Scíthiába. És mind egy egész esztendeig méne még hazamehete Scíthiába. Mikoron kedig Scíthiába jutott volna, megházasula, és vén asszonyi állatot a kokusmannokból, kik a scíthiáknak szomszédi valának. Ebbõl az asszonyi állatból nemzé két fiát Edemert és Edet. De soha nem felejtheti vala a Pannonia zsíros és jó termõföldjét. Azonközbe Adarik az gepidáknak királya hadat indíta az Aladar ellen, az Atilla fia ellen. És ütközének egymással, és az Adarik király diadalmos lõn az Magyarok ellen, és igen sok Magyarok veszének az viadalban. Sõt Aladar is õ maga odavesze az ütközetben. A diadalom után az Adarik király elfoglalá magának Pannoniának nagyobbik részét, és bírá aszt annak utánna. Honnan tudjuk meg az igazságot az Atilla halálát követõ történelmi eseményekre vonatkozólag? A történelmi igazságot csak úgy ismerjük meg, ha kiértékeljük a ténylegesen megtörtént és bizonyítható eseményeket. Talán jo lesz, ha felsoroljuk itt a legfontosabbakat: 1. II. Theodosius keletrómai császár meghal 450-ben. Utóda Marcianus (450-458) lesz. 2. Két Pannonia létezik Alsó-Pannonia: a Dráva és a Száva között és Pannonia-Valeria a mai Dunántúl. 3. Pannonia-Valeriát Atilla birodalmába kebelezi be trónralépésének elsõ esztendeiben. Innen minden római népesség kitelepült. 4. A mai Szombathely környékén lévõ SICAMBRIA Atilla városa lett. 5. Marcianus keletrómai császár megtagadja annak a Hun adónak a fizetését, amit elõdje II. Theodosius szerzõdésben vállalt. 6. I.sz. 452-ben Atilla követeli ennek az adónak a megfizetését Konstantinápolyba küldött követei útján. Marcianus az üzeni, hogy nem fizet, s ha Atilla követeli az adót, jöjjön el érte. 7. Erre a kihívásra Atilla i.sz. 452-ben keleti hadjáratra készül, bár kémei által értesülve van arról, hogy Marcian császár néhány gót törzsfõnöknek értékes ajándékokat küldött a Hun adó fizetése helyett, és ezeket vesztegette meg, hogy Atilla ellen forduljanak. A keletrómai udvar ismét az intrika és árulás titkos fegyvereit használja, és ezúttal eredményesen, mert Atillát megmérgezi a gót királyleány Ildikó akivel nászát ülte. Atilla meghal i.sz. 453-ban. 8. Atilla hirtelen halálával a szövetséges gótok is két részre szakadnak. Egy részük tartja a Hun szövetséget, a másik részük a keletrómai udvarral történt megállapodás szerint a Hunok ellen fordul. 9. 454-ben III. Valentianus nyugatrómai császár megöleti Aetiust. 10. 454-ben, vagy 455-ben Sicambriát (mai Szombathely) és környékét egy hatalmas földrengés elpusztítja. https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4 https://www.youtube.com/watch?v=Ac8JOAhVC9k&feature=iv&src_vid=kkV0gXG3qWs&annotation_id=54ca8a1b-0000-2b4f-81d5-001a1140b364
Akikre igazán büszkék lehetünk...!
EMLÉKEZZ ÉS VÉGY PÉLDÁT A MAGYAR ŐSÖKRŐL! EMLÉKEZZ! A POZSONYI CSATÁRA - 907. JÚLIUS 4 -7. - A HUNMAGYAR NÉP HATALMAS GYŐZELMÉRE, AMI A LEGNAGYOBB NEMZETI ÜNNEPÜNKNEK KELLENE LENNIE! EMLÉKEZZ! Mert a 907- ben az akkor ellenünk támadó hatalom utódai által létrehozott mai rendszerben az ügynökeikből álló, nemzetvesztő, helytartó kormányaink elhallgatják ezt a nagy győzelmünket , mert félnek a hunmagyarság elnyomást, alárendeltséget, megalkuvást, szipolyozást nem tűrő szellemiségétől! EMLÉKEZZ! A HUN - MAGYAR- AVAR VÉRSZÖVETSÉG HATALMAS EREJÉRE ÉS VEZÉRÉRE, A HONEGYESÍTÉS NAGYFEJEDELMÉRE, AKI NIMRÓDNAK,… BENDEGÚZNAK,… ATILLÁNAK,… CSABÁNAK, … ÁLMOSNAK, DICSŐ HUNMAGYAR VÉRE, - ÁRPÁD. network.hu 907. július 3. napját megelőzően Nyugat- Európában 100 000 főt meghaladó különleges erőt, álig felfegyverzett, vérszomjas hadsereget, hajóhadat állított össze a ma német - rómainak is nevezett, lényegében asszír - latin- zs… nemzetközi bűnszövetkezet, hogy irigységük, félelmük tárgyát, a parazita megszállásnak ellenálló, erős, független, virágzó Hunmagyarországot megszüntessék, nemeslelkületű, büszke hunmagyarjait egy szálig felkoncolják, („Ugros eliminandos esse…”- azaz elrendeljük, hogy a magyarok KIÍRTASSANAK!) a maradékot feudális rabságba kényszerítsék. De roppant mód rajta vesztettek! Kifinomult eszközökkel ma is folyik a magyarság irtása. A hunmagyarság ellen támadó hatalom vezető rétege nem másokból állott, mint akik mára az USA, Izrel, EU bábhüvelyébe bújtak és gyarmatosítják, uralják a világot. Az akkori katonaságuk feladata sok tekintetben egyező volt a mai NATO-éval. Az akkori helytartóik és feladatuk lényegileg a mai kormányainkkal, pártjainkkal és feladatukkal egyező: Az úrnépek, a hunmagyarok rabszolgasorban tartása, szellemiségének kiirtása és genetikájának felülírása. Természetesen a módszerek tára az évszázadok során bővült: körmönfontabb, sokszor megtévesztőbb lett. Ma a demokrácia védelmének ürügyén támadnak, belülről, s ha nem úgy megy, akkor kívülről is. Előszeretettel alkalmazzák az évszázadok alatt beépített, idegenlelkületű ügynökeik és a média által az erkölcs, a nemzeti érzület, a kultúra lezüllesztését, a történelemhamisítást, a honvédő lelkület helyett a pénzleső megalkuvásra nevelést. Nagy hangsúlyt fektetnek, arra, hogy a természetmaterialista, nemes lélekre, mindig gondolkozó és résen lévő, tiszta észre támaszkodó őskeresztény hit, vagyis inkább gondolkozás, ne hódítson újból teret. Helyette az elnyomást, idegen uralmat jól viselő judeo-„kereszténység”és hasonló indíttatású, vak hit, vallás, szekták, ügynöki és helytartó papsággal irányított egyházak gyengítsék a nemzetek ellenállását. 907- ben a magyarság még a hunmagyar vérszövetség alapján, nemes lelkület által vezérelve, ősi szokásjogának, és alkotmányának - Szent Koronánk íratlan eszmeiségének rendje, ősi hite szerint gondolkozott és cselekedett. Minden hunmagyar ember, A - tól- Z- ig öntudatos, gondolkozó, nemes ember volt, nemes céllal. Akkor még nem volt feudális alárendeltség, idegen és önös érdekű nemesség, miként az István- i időkben, a megszállók beszivárgásától kezdve már lett. Tehát volt mitől tartani a hunmagyarságnak, ezért jóval kisebb létszáma ellenére is roppant erőt, akaratot mutatott, és rettenetes megsemmisítő vereséget mért a 40 000 főnyi, négy tümen /tömény magyarság a kb. háromszoros túlerőre. A 904- ben Kurszán- Kendét és kíséretét orvul tőrbecsaló és legyilkoló Liutpold őrgróf is a fűbe harapott. Egy tüment, 10 000 főt, Árpád vezetett, a többi a vezetését fiaira, a 43 éves Tarhosra, a 41 éves Üllőre, a 35 éves Jutasra bízta. Az első napon az ellenség hadtápot is szállító hajóhadát pusztították el, a 12- 15000 fős megszálló, légiós, idegen csapattal egyetemben. Közben a Duna innenső, déli oldalán, talán ezer főből álló csapattal, a kerecsensólyom ügyességével, gyorsaságával és az oroszlán erejével támadó, majd visszavonuló lovasrohamokkal fogyasztották az ellenséget. Másnap maradéktalanul megsemmisítették az innenső parton lévő 40 000 főt, majd harmadnap éjjel, virradatra 35 000 lovas fővel, nagy csendben átúsztattak a Dunát és a hajnali nappal kelő, sokszor 35 000, acélhegyű nyílból álló, meglepetés- nyílzápor után, öldöklő küzdelemben, a menekülő csapatokat is befogva és szétverve 2 nap alatt végeztek az 50 000 fős, kiváló ellensereggel. A történet befejeződéseként az üldöző magyar lovasság levágta a menekülőket, majd 7-én az Ennsburg várához érve a bajor tartalék sereg előtt színleg megfutott. A vár őrsége lépre ment, és ellentámadásra indult. A visszaforduló magyar lovasság a nyílzáporával, majd újbóli támadással megsemmisítette ezt a bajor seregtestet is. A menekülő Gyermek Lajos keleti frank király a magmaradtakkal is csak nehezen jutott el Passauig. A döntő győzelem után az új határokat az Enns folyónál húzták meg. Zárójelbe szükséges tennünk a szomorú tényt, hogy az ellenünk besorozott katonák zöme, miként a nyugat szinte teljes köznépe is, egykoron hunmagyar származású, de az asszír- latin - zs… nemzetköziek által uralt, agymosott, ősi tudását, kultúráját, nagyban jellemét is vesztett, nyelvükben is átformált, fel és kihasznált emberek voltak. A győzelmes csata után 130 évig nem támadták fegyveresen a hunmagyarságot. Természetesen aljasabb, belülről használható módszereknek alapoztak meg, miként a 973- as, csőbehúzó békeszerződéssel, majd a gyerek I. István átnevelésével (Sajnos István későn jött rá, hogy rossz ügyet szolgáltattak vele.), a judeo- „kereszténység” és a pénzvilág, az idegen kultúra terjesztésével, míg mára teljes mértékben megszálltak minket. A győzelmet, amit ezzel a csatával megnyertünk, 1000 év alatt el is veszítettük, mert nem tartottuk magunkat az ősi szellemiségünkhöz és erkölcsünkhöz. De lássuk az előzményeket és a jövő lehetőségét, hogy megértsük a nagy összefüggéseket! Tácsi István, A pozsonyi csata margójára című írása nyomán.: Az események gyújtópontja néhány évvel e csata előtti időpontra tehető. Pontosan 885-890-re, az etelközi magyar VÉRSZERZŐDÉS idejére. Európában, ez idő tájt már tetőpontjára hágott a Nyugat-európai Császárság hódító háborúinak gyakorlata. Az európai úrnépi- hunmagyar őslakosság teljes megsemmisítése irányában. Jelen írásunkban a szintén szemita és hódító Kelet-római Császárság terveiről nem szólunk, mint a római katolikus keresztény vallástérítésről sem. A nyugat-európai úrnépi őslakosság eddigre már elveszett magyarnak lenni, gondoljunk Gallia franciává válására, a szemita Anglia megalakulására, meg a szászok csonthalmain megalakuló német nemzetre stb. Már csak egyedül a Kárpát-medencében éltek akkortájt színtiszta hunmagyari népek, igazában több úrnépi államocskába szerveződve. Ezek a kis törzsi államok, külön: a szkíták, a hunok, az avarok, a morva-magyarok (nem tótok/szlovákok!!!) stb., nem voltak képesek katonailag teljes körűen szembeszállni a hódító frank és római hatalommal. Természetes megnyilvánulásként, a még létező testvéri hunmagyar Kazár Birodalomhoz fordultak segítségért, az eredményes önvédő harcuk sikeres megvívásának érdekében. Ezért rögzítsük, hogy a Kazár Birodalom egyáltalán nem azonos egy zsidó országgal. Az igaz, hogy Kazária, mint egy egységes hunmagyar birodalom, csak nem hun, hanem kazár- magyar uralkodóház vezetésével – az iszlám arabok által 736-737-ig tartó rablóháborúja következtében elszenvedett súlyos veszteségei okán, kénytelenvolt zsidó törzset is befogadni országába. Az is igaz, hogy ezek a betelepült zsidók beépültek a kazár hatalmi rendszerbe, de még ez sem jelentette azt, hogy ekkortól Kazária zsidó országgá lett volna. Hiszen ebben a birodalomban éltek még akkor a Levédia és Maeotisz körzeti hunok, az Etelközben a szkíta és avar-magyar törzsek, együtt a szavárdokkal. Részletesebben erről „A magyarok istene, az ősi Napisten újra fénylik” című könyvben lehet olvasni. A magyar honegyesítés megkezdéséhez vezető események is az iszlám arab hódító háborúknak a következményei. Ugyanis Izmail ibn Ahmed arab vezér 892-ben, az újabb arab hódítás során tönkreveri a Kazár Birodalom keleti tartományait, az Aral-tó körzetét lakó és védő besenyő, kun és úz törzsek hadseregét. Óriási pusztítást okozva e további kazár-magyaroknak. Akik e vereségük következtében a megélhetésüket jelentő, szinte a teljes állatállományukat elvesztve, fejvesztve menekültek nyugati irányba, a Kazár Birodalom belseje felé. Ennek következtében felborult a birodalom addigi rendje, ezeket a menekülő törzseket a kazár- magyar Kagánnak újra le kellett valahol telepíteni. Mivel nem volt már szabad hely, politikailag kellett helyet teremteni. Előtte még a kazárok támogatásával az Etelközben élő magyari törzsek 885-ben megválasztották Álmost főfejedelemnek. Azzal a céllal, hogy testvéri segítséggel nyugaton visszaverik az egyre jobban kibontakozó asszír -frank hódítást, és a Kárpát-medencébe az ottani hunmagyar őslakosság mellé települve, egy katonailag erős Közép-európai hatalmat hozzanak létre, Hungária = Magyarország megnevezéssel. A felgyorsuló események hozták azt, hogy az Etelközből kivonuló magyari törzsek helyébe a kazár Kagán meg betelepítette az előzőleg vereséget elszenvedő besenyőket, Levédiába pedig a kunokat és az úzokat. Most jutottunk vissza oda, ahogy kezdtük írásunkat. Az Etelközi vérszerződés a kiindulópontja a dicsőséges eseményeknek,… 890- től a vezérek megkezdték a felkészülést a nagy HONEGYESÍTŐ feladatra, amely a Kárpát- medencéből induló diplomáciai egyeztetés egyik következménye. 894- re felkészülten megkezdték az akadályokat elhárító harcokat és az előörsök ez év őszén a Tisza keleti partjáig jutottak. 895- ben már Árpád vezetésével kb. 500 000 fő a átvonult Kárpátokon és egyesült az itt élő, mintegy 1,5 millió hunmagyarral. 900-902- re már virágzó, jól szervezett formában, magas fokú erkölcsiséggel, Európa legerősebb államként működött a Kárpát- medencei HUNGÁRIA= MAGYARORSZÁG, amely alapjaiban a hunmagyarságot mindig kisegítő hunmagyar vérszövetségnek köszönhető. Európa asszír- latin- zs… vezetése viszont megkezdte a piszkos munkát: 904- ben diplomáciai tárgyalás ürügyén tőrbe csalták Kurszán - Kendét és kíséretével együtt orvul legyilkolták. Árpád nem támadt, mert építette a nemzetet, a hírszerzéssel figyeltette a nyugatot és felkészült, hogy kivárja a támadást, mely 907. július 4-7. között a nyugati ellenséges államok csúfos vereségével végződött. Fontos tény, hogy a HONEGYESÍTÉS utáni az un. kalandozások nem egyszerű rabló hadjáratok voltak, hanem egyrészt az asszir- frank hatalom által 100 évvel korábban elrabolt hunmagyar- avar kincsek, közte a Szent Koronánk felkutatása és visszaszerzése irányult, valamint az ellenünk katonai fejlesztést végző központokra mért csapásokkal a gyengítő megelőzés. Már csak akkor juttatták vissza a magyar koronát és hunmagyar- avar fejedelmi jelvényeket II. Szilveszter, római pápa által, amikorra elérték tervüket. Ravasz politikai diplomáciával, közvetlen és közvetett erőszakkal, lassan, de biztosan roncsoló lúggal, a judeo- „kerszeténység”hit- eszközével és a nyugat szemita - szemléletének lassan terjedő mérgével beoltották az egyébként még erős hunmagyarságot. A méreg mára fokozatosan megtette a hatását, leigáztak minket! De a látszat ellenére van esély, a lelkekben és számtalan hunmagyar ember tiszta elméjében remény a https://www.youtube.com/watch?v=75E7LvlLEU4
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése